Isztria

Kvarner

Természeti örökség

Növényvilág
A növény- és állatvilág változatossága vélhetően nem csak a természetet kedvelők körében járul hozzá a Kvarner népszerűségéhez. A kvarnerói flóra mint egy 2.700 – a többek között számos endemikus fajt is felvonultató növényfajtája okán az egyik leggazdagabb horvát florisztikai területnek számít. Krk-szigetén 1.500 növényfajtát vettek nyilvántartásba, és számukat tekintve alig maradnak el mögötte a Cres- és Lošinj-szigeti növények.
A Kvarnert belengi a rozmaring, a zsálya, a babérlevél, és a mirtusz bódító illata. Ízlelőbimbóinkat kényeztessük a helyi gesztenyéből, fügéből, olívából, erdei gyümölcsökből és gombákból készült különlegességekkel.

Állatvilág
A különböző állati- és növényi fajok számát tekintve a Tengermellék-Hegyvidék Megye Európa egyik leggazdagabb vidéke.
A 114, az európai kontinensen veszélyeztetett madárfajta közül csaknem 83 madár található a Kvarneren, ezek közül 30 erre a területre jellemző fészekrakó madár.
Horvátország kétéltűinek mintegy 73; hüllőinek mintegy 87 százaléka tanyázik ezen a területen.
Krk - szigete a több mint 30 törzsökös fajta kétéltűvel és csúszómászóival ezen állatfajok legjelentősebb lelőhelye az egész Mediterrán térségben.
A 226 ritka, veszélyeztetett és különleges növényfaj közül 122 ezen a vidéken terem.
A delfinek nagy alkalmazkodóképességük ellenére magas ökológiai igényekkel rendelkeznek és így biztos, hogy a tenger tisztaságának egyik legjobb „mutatói”. A Lošinji akvatóriumban egy körülbelül 150 delfinből álló csoport él.
A delfinek védelme céljából, 1987-ben indult útjára az “Adriai delfin projekt” akció. A tudósok ettől kezdve kutatják a Lošinjnál és Cresnél élő delfincsapatok biológiáját, ökológiáját és szokásait.
A delfinek kedvelői világszerte ismerik Lošinjt és Crest. Közülük többen „örökbe fogadtak” egy-egy delfint. A legtöbb, ebben az akvatóriumban élő delfin egyértelműen azonosítható a hátuszonyukon lévő metszések és sebhelyek alapján, míg néhányuk az éves tagsági díjjal a delfinek védelmét segítő projektet támogató “örökbefogadójuktól”, kapta nevét.

Kultúrális és történelmi örökség

A Kvarner gazdag és változatos kulturális-történelmi örökségének köszönhetően igen fejlettek az idegenforgalom szelektív ágazataiként számon tartott etno- vallási- és kulturális turizmus. A Kvarneren összesen 278 védett kulturális lokáció található, melyekből 117 a történelmi jellegű urbanisztikai egység, 161 pedig történelmi építmény vagy komplexum. A legszámottevőbb profán épített örökséget a néprajzi, a vallási, a hidro-régészeti és régészeti értékek követik. Majd minden kvarnerói település bővelkedik kultúrtörténeti látványosságokban... A legértékesebb kultúrtörténeti kincsek kétségtelenül a horvát írásbeliség legősibb emléke, a Krk-szigeti Baškában lévő Bašćanska ploča, a legrégibb horvát nyelvemlék, továbbá az a Jurandvori Szent Lucija - (Sv. Lucija) templomocska falába beépített nevezetes, a legrégebbről ismert négyszögletes mezők motívumával díszített dombormű, amely később és mind a mai napig a horvát nemzeti címert ékesíti.

Dalmácia

Természeti örökség

A mintegy háromezer éves Zadarral a „központjában”, a dalmát partszakasz északi részét a nemzeti parkok „bejárataként” is szokták aposztrofálni, tekintve, hogy egyedülálló földrajzi elhelyezkedése okán akár öt nemzeti parkba is tehetünk egy-egy napos kirándulásokat. A Paklenica, a Krka-vízesés, a Plitvicei-tavak, az Észak - Velebit és a Kornati – megannyi lélegzetelállító szépség…
A csak 1999-ben nemzeti parkká nyilvánított térség az Észak-Velebit legmagasabban fekvő területeit foglalja magába. Ez a nagy kiterjedésű tájegység a mai napig is érintetlen maradt, ökológiailag kiegyensúlyozott. Itt találhatóak a „Rožanski i Hajdučki Kukovi”; a „Visibaba”; a „Zavižan-Balinovac-Kosa” botanikus rezervátumok, a „Lukina jama”, amely azon kívül, hogy Horvátország legmélyebb barlangja, még egy sor kisebb barlangot is rejteget (Slovačka, Patkov gušt); a Lubenovac nevű gyönyörű hegyi rétek, a Vučjak alatt elterülő rétek és a „Zavižan” menedékház. Ezen a vidéken át vezet a Premužićev turistaút, melyről gyönyörű panoráma nyílik a tengerre, a szigetekre és a szilaj Hajdučki kuk és Veliki Kozjak hegycsúcsokra. Ne lepődjenek meg, ha erre járva vadkecskét, medvét, farkast, vagy nyestet látnak.
110 sziget és az őket körülölelő tenger tartozik a Kornati Nemzeti Parkhoz, melynek teljes területének 51 km² teszi ki a szárazföld, míg a fennmaradó több mint háromnegyed részt a tenger. A legtagoltabb a külső, a nyílt tengeri szigetek sora, melyeken a messze földön is jól ismert kornati sziklacsúcsok emelkednek – az akár 100 méteres magasságot is elérő függőleges sziklák, amelyeket a tektonikus rengések és a hullámverés hozott létre. Ezek a függőleges óriások leggyakrabban a tenger alatt is folytatódnak, további 100 méteres mélységig. A nemzeti park megalapításának feltételei közé sorolandó a tenger élővilága. A növényi és állati élővilág fajtáinak gazdagságát tekintve, ez a horvát Adria egyik leggazdagabb és legérdekesebb részei közé tartozik.
A Dugi otok déli végében, hosszú öböl partján elterülő, több kisebb szigetet felvonultató természetvédelmi park a Telašćica. A tenger felöli oldalon vannak a legmagasabb horvátországi sziklafalak (180 méter). Itt van még a „Mir” nevű sósvizű tó is. Az öböl a hajósok és turisták kedvelt célpontja.
A Pakoštane/Biograd – nál fekvő Vranski Tavat 1999-ben nyilvánították Természetvédelmi Parkká. Ez a Dalmácia karsztvidékén fekvő természeti képződmény Horvátország legnagyobb természetes tava. A tó egyes szakaszai csupán 800 méterre vannak a tengertől, így a természet ajándékaként az utazó a tó és a tenger, a zöldes és kék szín megismételhetetlen élményét kapja az Adriai autóúton történő utazása során. A természet kedvelői igazi mennyországra lelhetnek a tó északnyugati részén lévő madártani rezervátumban. A horgászat és a természet élvezetén kívül a Vranski tó vendégeinek harcsából, pontyból és angolnából készült halkülönlegességeket is kínálnak a tónál lévő éttermekben és különböző sportolási lehetőségek, pl. lovaglás, tenisz várják a vendégeket.

Kultúrális és történelmi örökség

Horvátország ezen vidéke az élmények különleges elegyét nyújtja: az érintetlen szigetek, illetőleg az óvárosáról és gazdag kulturális örökségéről is híres Zadar város. A félszigeten fekvő óváros a horvát urbanisztika fontos emléke, és mint ilyen, Zadar a legfontosabb horvát városok közé tartozik. A zadari félsziget, a város mai központja a váltakozó kultúrák gazdag tárháza, melyek az évszázadok alatt mély nyomokat hagytak a városon. A horvátok letelepedése és a napjaink között eltelt időkben Zadar több alkalommal is „túlnőtte” saját városmagját, de a „Jader” város utcák eredeti római-kori hálózatos elrendezése ránk maradt. A mediterrán melankólia ebben a városban ránk is hatással lesz, ha a tengerparti sétányról egy pillantást vetünk a zadari szigetvilág mögé alábukó Napra.
A zadari tengerparti sétányon nemrégiben megszólalt a mint egy fél évig épült 70 méteres beton „tengeri orgona”, amely a szél és a tenger morajlásának köszönhetően egyedülálló dallamokat hallat. Az orgona 35 nagy sípjából a levegő áramlásának köszönhetően különleges hangok törnek elő a ríván sétálók legnagyobb örömére. A Ríva az attrakciónak köszönhetően remélhetőleg még több zadari polgárt és turistát vonz majd.
Ez azonban nem az egyetlen új turistacsalogató a zadari Riván. Az orgonától nem messze helyezkedik el az ún. „Napbúcsúztató” pont, amelyen alkonyatkor gyönyörködhetünk a zadari naplementében.
A Zadartól alig 18 km-re fekvő Nin városkának ma is három olyan temploma van, ami a IX. századból származik. A Szent Kereszt templom az egykori római fórumon áll. Erősen érződik rajta a bizánci művészet hatása. Kis mérete ellenére hosszú ideig püspöki székesegyház is volt. Így gyakran emlegetik a "világ legkisebb katedrálisának" is.

Horvátország Információk