Természeti örökség

Isztria sikeresen őrizte meg érintetlen természeti szépségeit és környezeti egyensúlyát. A legnagyobb horvát félszigetet érintetlen zöld oázisok és romantikus tengerparti kis öblök jellemzik, de számos felfedezésre váró titkot is rejteget. A tengerparton füves, aprókavicsos, sziklás és kiépített strandok váltakoznak, az árnyas ligetek egészen a partig lenyúlnak. A félsziget belsejében patakok, tavak, vízesések, barlangok, terményekben gazdag erdők, szirtek és hegycsúcsok tarkítják a tájat…. Tengeri és szárazföldi állatvilága ugyan ennyire változatos…
Az isztriai félsziget partjának közvetlen közelében elhelyezkedő tizennégy kisebb nagyobb szigeten, a Brijuni-szigeteken megállt az idő. Itt csak az állatok szedik a lábukat – a nyúl, amelyik félénken fut el a szálloda, vagy a menekülő mufloncsapat előtt, az emberi hangoktól megrémülve. Ezek a brijuni mindennapok képei. A törzsökös és egzotikus növényzet háborítatlan szépséget áraszt, beragyogva a romantikus ligeteket, amelyeken tucatnyi ösvény és út kanyarog.
Az ősi tölgyesek és cédrus sorok ugyanolyan csodálatosak mint a brijuni természeti ritkasága – az 1600 éves olajbogyófa.
Brijunin többször is nyaralt Ferenc – József osztrák-magyar császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége Sophie Hohenberg, III. Friedrich August szász király, II. Vilmos német császár és Hirohito japán császár…
A szelíd nyugati partszakasszal ellentétben a keleti „fehér” Isztria már jóval vadregényesebb, mivel itt a látképet az 1.400 méter magas Učka-hegy, illetve északi folytatása, a Ćićarija uralja. A mészkő domborzati alakzatok vakítóan fehér színe dominál, mint például a Vrana területén, vagy az Učka csúcsán is, melyen egy régi őrtorony magasodik. A hegyről csodálatos kilátás nyílik a Kvarner-öbölre, a környező szigetekre, az Isztriára, sőt még a Gorski Kotarra és Szlovénia irányában is. Az erdőkben állandóan lengedező szél miatt nyáron is kellemes felüdülést kínál a túrázóknak.
Az isztriai partvidék a turistatömegek ellenére sem szűkölködik természeti látványosságokban, melyek közül a Brijuni Nemzeti Parkon felül kiemelendő a Limski-csatorna, amely fjordként ékelődik a Nyugat-isztriai partokba. Egyedülálló szépsége és a megóvott vegetáció okán jelentős természeti érték és tengeri rezervátum. A többi isztriai öblöt sem építették túlságosan be, mivel a partmenti települések főként földcsúcsokon épültek ki.
A félsziget legdélebbi csúcsa, a védettséget élvező Kamenjak-fok nem csak az itt fellelhető mint egy 500 különleges növényfajta miatt érdekes, hanem kellemes öblei, „vadregényes” strandjai, áttetsző tengervize, és vonzó tenger alatti világa miatt is. A Rovinjhoz közeli Palud – láp ornitológiai rezervátum 200 fajta madárnak ad otthont, így ideális terep a madármegfigyeléshez.
A Pazin-i hasadék megbúvóbarlangjaival, tavaival, és több száz méter magas szirtjeivel hódít, amint azt tette egykoron Verne Gyulával is.