Az Adriai-tenger legnagyobb félszigetének, Isztria kultúráját, történelmileg a kis városok fejlődése és a különböző kulturális hagyományok keveredése, továbbá a szárazföldi és tengerparti életvitel kultúrájának összefonódása határozza meg. Ez az összefonódás a városok arculatán kívül a népi hagyományokban és a konyhaművészetben is tetten érhetők. Isztria szárazföldi részének legnépesebb települései: Buzet, Pazin, Motovun, Žminj és Buje. Isztriában szétszórva helyezkednek el a kis templomok, amelyek valóságos kincsestárai a középkori freskófestészetnek (Beram, Kastavi Vince freskói) és a glagolitaírásnak, amit a latin betűssel együtt egészen a XVIII. századig használtunk.

Pula az Isztriai – félsziget legnagyobb városa, amely a néhai illír településből és római kolóniából fejlődött ki. Pulában már az ötvenes évek óta megrendezik a Filmfesztivált, a vetítéseket az Arénában – az egykori római amfiteátrumban tartják, amely régen akár húszezer ember befogadására is alkalmas volt. További látványosság az I. században emelt Sergius diadalív, és az ugyancsak I. században épült Augustus – templom amely mellett, a volt Forum területén egy másik templom is állott, ebből azonban mára csak egy fal maradt, amely a XIII. században épült városházán látható. A hajdani városkapu előtt volt az a római temető, melyet még Dante Alighieri is megénekelt az Isteni Színjáték „Pokol” színének IX. énekben. Pula központjában sétálva, a történelmen keresztül haladunk, amely a város minden szegletében nyomot hagyott. A múlt több emlékét őrzik az Isztriai Régészeti Múzeumban, számos templom tanúskodik a közép- és újkor kultúrájáról. A pulai kultúrához és történelemhez kötődnek a turisztika kezdetei is, mert szervezett formában azok a turisták érkeztek ide először csoportosan, akik a műemlékek iránt érdeklődtek.
Továbbhaladva eljutunk Porečhez, amely valószínűleg a történelmi műemlékekben leggazdagabb isztria város. A városközpontban a mai napig megmaradt a római utcák régi szerkezete, itt van természetesen a VI. században épült, Jusztiniánusz idejéből származó mozaikokkal díszített Eufrázius bazilika, melyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított; valamint egy sor jó állapotban fennmaradt román és gótikus stílusban épült lakóház.

A Limska draga-i Dvigrad Kanfanar tőszomszédságában, Horvátország egyedülálló régészeti lelőhelye. A legértékesebb régészeti leletek a kora-középkorból származnak, amikor egy erődítményváros állt a mai település helyén. Dvigrádból a 17. sz.-ban, egy pestisjárvány következtében menekültek el lakosai. A 16.000 m²-összterületű lelőhely napjainkban műemléki státust élvez. A Pulától alig 4 km-re lévő Nezakcij ókori város egykoron Histriafővárosa volt, amelyet Kr. e. 177-ban igáztak le a rómaiak. A vodnjani Szt. Balázs templom Isztria legnagyobb szentélye, 60 méter magas harangtornya pedig a legmagasabb isztriai harangtorony. Belsejében három szent mumifikált földi maradványait őrzik és itt látható a leggazdagabb isztriai egyházművészeti gyűjtemény, amely 730 műalkotást és műtárgyat tartalmaz. Isztrián feltétlenül meg kell nézni - többek között - a Humtól Ročig húzódó Glagolita Fasort, amelyet a glagolita írásnak emléket állító kőlapok szegélyeznek, a Brijuni szigeteki Verige ókori lakókomplexumot, a Szent Eufémia templomot Rovinjban, a legnagyobb isztriai pálos kolostort Sv. Petar u Šumi-ban…

Horvátország Információk